Az artrózis teljes kezelési ideje. Porcfelszín károsodások (porckopás, artrózis) | Pasamed
Ízületi kopás arthrosis, osteoarthrosis — kiemelten a térdkopás- előfordulása, diagnosztikája és korszerű kezelése Szerző: Dr.
Csaba Attila reumatológus. A másodlagos szekunder arthrosisnak ismerjük az okát: pl. Normálisan ízületi gyulladás artrózis csontvéget borító üvegporcot porcsejtek és sejtközti állomány alkotják. Előbbiek a növekedés végeztével már alig osztódnak, feladatuk a porc alapállományának — pl.
Az arthrózis előfordulása
A porcnak vérkeringése, beidegzése nincsen, táplálása az ízületi belhártya által termelt ízületi folyadék révén valósul meg, mely kenő-olajozó, súrlódáscsökkentő szereppel bír, illetve a porcfelszínnel közösen teherviselés során lökhárító funkciót is betölt.
Arthrosisban megbomlik az alapállomány felépítése és lebontása közti egészséges egyensúly, rövidtávon az előbbi, később azonban visszafordíthatatlanul az utóbbi irányába tolódik.
Mit tegyünk a porckopás ellen? Az ízületek leggyakoribb betegsége az ízületi porckopás, más néven artrózis, amely a felnőtt lakosság százalékát érinti. Ráadásul nemcsak az időseknél, hanem egyre gyakrabban a fiatal felnőtteknél is kialakulhat, holott csökkenthető volna a kialakulás kockázata.
A megnövekedett nyomás ízületi folyadékot présel a sérülésekbe, további károkat okozva. A terhelés rugalmatlanul az alatta levő csontra tevődik át, így az megvastagszik. A fokozott terhelés fájdalmat provokál.
Porckopás, Arthritis esetén 5 regeneráló étel-csoport
Előrehaladott esetben az ízülettel határos csontban a terhelő felszínen apró üregek cysták alakulnak ki. Az ízületi peremeken csontnövedék úgynevezett arthrophyták, porcszövet kezelése csontcssőrök, -kinövések, meszesedés keletkezik, hogy tehermentesítse, stabilizálja az ilyen formán is deformálódó ízületet.
A fájdalom miatt a beteg kevésbé terheli érintett végtagját, illetve használja ízületét. Ez az ízület mozgásbeszűküléséhez, illetve a környező izomzat sorvadásához, erejének csökkenéséhez vezethet, mely instabillá teszi az ízületet, tovább károsítva azt.
Végstádiumban a porc teljesen elkopik, elpusztul, az ízületet alkotó csontvégek összeérnek, surlódnak, ez nagy fájdalommal járhat.
Mi az arthrózis?
Az ízületi csontvégek összecsontosodása azonban igen ritkán következik be. Az ízületi kopás általában lassan romló, gyakran hullámzó lefolyású, évekig, évtizedekig tartó, nem visszafordítható folyamat.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a térdarthrosis a negyedik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség nőknél, nyolcadik férfiaknál, összességében pedig aránya megegyezik a — Magyarországon vezető halálokként szereplő — szívbetegségek okozta rokkantságéval, illetve az általa okozott mozgáskorlátozottság révén maga is hajlamosíthat szívbetegségek kialakulására.
A térdízület a legbonyolultabb ízületünk, három rekeszből, részből áll: a térdkalács és a combcsont elülső felszíne között, illetve a combvégek és a sípcsontvégek között a külső és a belső oldalon.
Az ízületi tokot a külső és a belső oldalon egy-egy oldalszalag erősíti, oldalirányban stabilizálva az ízületet, míg a combcsont és sípcsont közt található első és hátsó keresztszalag vagy ferdeszalag az az artrózis teljes kezelési ideje irányuló mozgásokban stabilizál.
Utóbbi két csont ízületi gyulladásgél mindkét ízületi részben az orr- és a fülkagyló az artrózis teljes kezelési ideje hasonlóan egy-egy rugalmas állományú porcsarló meniscus található, melyek alátétként funkcionálnak.
Normálisan a térd teljesen kinyújtható, mely az egészséges járáshoz nélkülözhetetlen. Már néhány fokos mozgásbeszűkülés is látszólagos relatív végtagrövidüléshez, sántításhoz, kompenzáció kapcsán az ujj közös és kezelésük oldali csípőízület és a gerinc tartási zavarához, másodlagos elváltozások okozta panaszokhoz vezethet.
A hajlítás szinte fokig kivitelezhető, melyet a torlódó izmok, lágyrészek, és az ízület megfeszülése korlátoz.
Mind a meniscusok, mind a szalagok sérülése, károsodása az ízületi porc károsodását, kopását fokozza a nagyobb nyomás, illetve az instabilitás miatti túlterhelődés következtében. Akinél az átlagosnál nagyobb mértékű a lábszár kifelé vagy befelé dőlése kétoldali előfordulás esetén előbbit X, utóbbit O — lábnak is hívja a köznyelv a túlzott dőlés oldalán az ízület túlterhelődik, arthrosis alakulhat ki, illetve fordítva, az arthrosis is hajlamosíthat tengelyeltérés kialakulására.
A térdhajlat belső oldalán térdarthrosis során viszonylag gyakran alakul ki a Baker-ciszta, mely az ízületi térrel — gyakran csak a ciszta irányában — közlekedő, lassan növekvő, extrém méret esetén megrepedésre hajlamos és ezzel esetleg mélyvénás thrombosis tüneteit utánzó képlet.
Az arthrosis diagnosztikája Leggyakoribb panaszok és az orvosi az artrózis teljes kezelési ideje vizsgálat alapján észlelhető tünet a mechanikus jellegű fájdalom: reggelente ízületi merevség, fájdalom, mely használatot, bejáratódást követően csökken, hosszasabb terhelés után pedig ismételten fokozódik.
Az ízület mozgásterjedelme csökkenhet, térd esetében a teljes nyújtás nem kivitelezhető, illetve a hajlítás is beszűkülhet. Az ízület elformátlanodik deformálódik a meszes felrakódások miatt, a tok, szalagok nyúlása, a meniscusok károsodása következtében pedig lazává, lötyögőssé válhat. A fájdalom okozta akaratlan és tudatos kímélet miatt az ízületet mozgató, egyben stabilizáló izmok sorvadnak térd esetében a combizomzatmely még instabilabbá teszi az ízületet.
Jellegzetes tünet a tapintható, durvább esetben hallható dörzsölődés az ízület felett annak mozgatása során krepitáció.
Ne féljünk az artrózistól | TermészetGyógyász Magazin
Amennyiben ízületi gyulladás is fellép, nyugalmi fájdalom, duzzanat, melegség is társul az előbbi panaszokhoz.
Az arthrosis megállapításához szükséges és elégséges képalkotó radiológiai vizsgálat a röntgen, mely a betegség meglétét, kiterjedését, súlyossági fokát mutatja ízületi rés szűkülete, egyenetlen ízületi rés, széli meszesedések osteophytáka porc alatti csontállomány tömörebbé válása, esetleg benne apró üregekkel degenerációs cisztákvagy a csont beroppanásával.
Csípő- térdarthrosis gyanújakor mindig álló helyzetű, lehetőleg mindkét oldalt összehasonlító, kétirányú felvétel készítése indokolt.
A röntgenkép eltéréseinek és a beteg panaszainak súlyossága gyakran csak lazább összefüggést mutat. Ultrahang, esetleg MR vizsgálat a környező lágyrészek érintettsége szalagok, meniscus sérülés, Baker-ciszta gyanúgyulladás esetén lehet indokolt, utóbbi esetében az ízületi folyadék injectiós tűvel leszívható, laborvizsgálatra küldhető.
